Esti munkarend, felnőttek oktatása
FELNŐTTEK OKTATÁSA 2022 - TÁJÉKOZTATÓ
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel ellentétben a felnőttoktatás iskola rendszerű oktatás, az Nkt. szerinti köznevelési alapfeladat. Ingyenes (államilag támogatott) szakképzésben a következő feltételekkel lehet részt venni:
Nappalira – nem felnőttoktatásra – az járhat, akinek még nincs államilag elismert szakképesítése és az adott szakképzés utolsó tanévének kezdete előtt nem tölti be a 25. életévét.
Nappali rendszerű felnőttoktatásra az járhat, akinek még nincs államilag elismert szakképesítése, és elmúlt 16 éves (azaz már nem tanköteles). Fontos leszögezni, hogy itt felső korhatár nincs!
Esti munkarend szerinti felnőttoktatásra az járhat, akinek nincs, vagy csak egy államilag elismert szakképesítése van (a ráépülés nem számít második szakképesítésnek) és elmúlt 16 éves.
A beiratkozásnál a következő dolgokra kell figyelni:
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (4) bekezdése értelmében a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt.
A második szakképesítés ingyenes megszerzéséhez szükséges kritériumok ellenőrzése:
Aki még nem szerzett a magyarországi iskolai rendszerben szakképesítést, vagy csak egy szakképesítést szerzett, erről nyilatkoztatni kell a beiratkozási lapon.
Hogyan tudjuk eldönteni, hogy, ha van valakinek szakképesítése, azt iskolai rendszerű képzésben szerezte, vagy nem?
Nem számítanak iskolai rendszerű szakképesítésnek a következők:
- olyan szakközépiskolai érettségi végzettség, mely munkakör betöltésére nem képesít;
- gimnáziumi érettségi, mert az nem szakképesítés;
- nem számít szakképesítésnek a főiskolai vagy egyetemi diploma sem (ezt szakképzettségnek hívják);
- szakiskolában a 10. évfolyam teljesítése, szakközépiskolában a 12. évfolyam (érettségi) megszerzése.
Szakképesítésnek számít, de nem iskolai rendszerű szakképesítésnek az olyan államilag elismert szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli képzésben, felnőttképzésben, tanfolyamon szereztek meg.
Honnan lehet tudni, hogy a szakképesítés tanfolyami volt vagy iskolai rendszerben szerzett?
- ha fizetni kellett érte, akkor tanfolyam volt;
- ha diákigazolványt lehetett igényelni, akkor biztosan iskolai rendszerű volt;
- ha nem kellett fizetni érte, attól még lehetett tanfolyam, ugyanis fizethette a munkáltató vagy akár a munkaügyi központ: egyik sem kizáró a mi szempontunkból;
- ha nem tudják eldönteni, meg kell nézni a bizonyítványt: ha a képzést szervező (nem a vizsgáztató hely) iskolai, közoktatási intézmény, akkor valószínűleg iskolai rendszerű, ha Bt. vagy más cég, akkor nem iskolai rendszerben szerezte a bizonyítványt;
- ha felnőttképzési szerződést kötött, akkor biztos, hogy nem iskolai rendszerű volt a képzés.
Milyen juttatások/kedvezmények illetik meg a felnőttoktatásba jelentkezőt?
Diákigazolvány:
Magyarországi székhelyű köznevelési intézményben tanuló diáknak az oktatás munkarendje szerinti diákigazolvány a NEK rendszerén keresztül, az intézményben igényelhető.
Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletalapján:
- § (1) A jogosultnak azonos fajtájú oktatási igazolványból egyidejűleg csak egy érvényes oktatási igazolványa lehet.
- § (1) A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.
Tekintettel arra, hogy a második szakképesítés csak a felnőttoktatás esti, levelező, vagy más sajátos munkarendjében szerezhető meg, így a diákigazolvány típusa csak ennek megfelelő lehet.
Kollégiumi ellátás biztosítása:
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése értelmében a tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha
- a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenes, vagy
- b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe.
- § (1a) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha
- a) az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy
- b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli.
Tehát a felnőttoktatás esti, levelező és más munkarend szerinti képzésben ingyenesen tanuló abban az esetben kaphat kollégiumi ellátást, ha még nem töltötte be a 19. életévét.
Árvaellátással összefüggő jogosultságok:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1) bekezdése alapján az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Tehát a második szakképesítés megszerzésére irányuló, ingyenesen folytatott képzés ideje alatt árvaellátásra nem jogosult a tanuló!
Családi pótlék (iskoláztatási támogatás):
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §. (3) bekezdése alapján, saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
- a) akinek mindkét szülője elhunyt,
- b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- e) aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban,
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.
Hiányzások:
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (7) bekezdése szerint az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya.
(8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire.
(9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul.
(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.
| File | Description | File size |
|---|---|---|
 jelentkezesi_lap_felnott2022-23.pdf | 141 kB |
Eseménynaptár
